Mit nekünk pénz meg munka, a nagy elhatározás megszületett, hogy elmegyünk a szállodai masszázsszalonba, ahol kipróbáljuk a helyi masszázs legendáit. Az a hír kerengett, hogy az itteni apró fehérnép legalábbis annyira érti a dolgát, mint a Táj kolleganők, sőt ha a helyieket kérdeztük, akkor még sokkal jobban.
Időpontot egyeztetvén megjelentünk a kívánt helyen, ahol külön kis szobába vezettek minket, relax meg halk zene, minden együtt volt a kellemes délutánhoz. Egy igen kicsi kis asszony – vagy ki tudja, mert itt a hölgyek korát képtelenség megmondani – jelent meg, kedvesen csiripelt valamit és nekilátott a hátam megdolgozásának.
Eső, viszonylag gyengéd mozdulatával kitépte a gerincem, megcsavarta és fordítva rakta vissza. A bal hüvelykujjával hátulról kiemelte a lapockacsontom és 3-4 bordámat alátuszkolta. Mindezt 2 másodperc alatt, ekkor üvöltöttem fel először a hirtelen traumából.
- Gud ször gud
- Azanyád a gud, mondtam volna, de egy lassú megfontolt mozdulattal átlökte a májam a másik oldalra miközben ellenpontozandó a traumát kiugrasztott mind a két békát a vállamon.
Ekkor a másik szobában John üvöltött fel. Megérkezett hozzá is egy hasonló törékeny kishölgy.
A többit nem is részletezem. Elég annyi, hogy amikor az Achilles int megcserélik a combizommal az már szinte fel sem tűnik.
Aznap többet nem beszélgettünk, de a hátunk még ma is sajog!
1 megjegyzés:
Hát csoda, hogy aggódom, ha elutazol? :) ne válj kis vérengző szörnyek martalékává, kérlek!
Megjegyzés küldése