Oldalak

Miértis?

Múltkor említettem, hogy szeretem Afrika középső meg déli régióit, csak azt nem írtam, hogy miért. Most így az Égi Város után pont aktuális:



Élesebb szeműek keressék meg a mennyiségi egységet a második (Burundi) csokron :-)

Az Égi Város

Különösképpen nem rajongok Svédországért, és nem csak azért mert néha Norvégián keresztül jutok csak oda, hanem leginkább azért, mert nem lehet egy jó pofa sört meginni, vagy ha igen akkor is csak aranyárban. Annyira drága minden alkohol (nembeszélve a dohányzási tilalomról), hogy a helyi macsó gizdák vacogva ülnek kint valami presszó teraszán a 4 órai sötétben, és remegve isszák a vizes sört és pöfékelnek lefagyott kézzel. Mondjuk az humoros, ahogy olyankor kocog a nyakukban a vastag aranylánc. Szóval nemigen szeretek huzamosabb időt kint tölteni, de múltkor kiverte a biztosítékot nálam valami, de rendesen.

Fredrikkel tartottunk épp hazafelé, amikor a reptéren a táblára felnézve az a jól ismert üzenet fogadott minket a járatszámunk mellett: Törölve. Ezen fent sem akadtunk, mégsem Kenya, és a légitársaság is ad ilyenkor bonusz kuponokat, amivel ingyen lehet inni, enni, így nekiindultunk a maradék időt eltölteni az Égi Városban.

Sky City Stockholm repterének a viszonylag újonnan épített résszé, ami egy bevásárlóközpont, szálloda és étterem-komplekszum akar lenni, de mihelyt belép az ember, már látja, hogy nem számíthat akkora pörgésre, mint Amszterdamban. Sőt, bizonyos szempontból még Ferihegyen is több az élet. Na mindegy, leültünk én meg elcsoszogtam sörért.

A zsebemben a következő összegek voltak:
- 10 Euró papírpénzben
- 6 Euró apróban
- 20 Euró kuponon

A 2 sör ára 13 Euró – úgy gondoltam megoldható a biznisz.

És ekkor megfordult a világ, Kádár Jancsi Bácsi kedvesen mosolygott az időkapu nyílásában, amikor átsuhantam a 70-es 80-as évek Magyar dögöljön meg a szomszéd tehene is világába. Először a kuponnal próbálkoztam, de simán lepattantam. Nézegeti, nézegeti, majd megoldásra jut.

A kupont nem fogadja el, mert nincs rajta dátum! - Mondom, adjon egy tollat, írok rá. – Azt nem lehet, mert nekem nem szabad, csak a KLM irodistája írhatja rá a dátumot. – Mondom, ne nézzen ide, majd hazudok (engem nem érint a morális vállság) – ezt nem fogta fel. Mondom, akkor adja vissza. - Hát de nem, mert biztos írok rá dátumot, és ez egy érvénytelen kupon. Dugd fel magadnak! – Ezt nem értette, igaz Magyarul mondtam. – Akkor tartsd meg – Nem tarthatja meg, mert nem tud visszaadni, a kupont csak levásárolni lehet- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!! Feladtam.

Node semmi gond, kiszámoltam neki a pontos összeget, egy tízes papírban, 2 Euró 2 darabban és még 1 Euró vagy 4-5 darabban. Mosolyogtam, átnyújtottam, nézi. Nézi. Nézi, nagyon nem érti, aztán mégis:

Ezt így nem adhatom, mert abból 3 apró, és akkor összekeveredne a Svéd aprójával az Euró apró, azt meg ugye….!

Mondom – teljes higgadtsággal - akkor mivel lehetne kifizetni a 2 sört, ha és amennyiben eladó egyáltalán? (Hogy miért nem fősz meg a saját levedben – gondoltam üvöltve)

Bankkártya jó lesz és mosolyog – szerintem életében nem adott még vissza kézpénzt, vagy csak simán nem tud számolni. Égi Város, aha. Mostmár tudom kinek a szelleme szállt fel oda.