Oldalak

Süti, nem süti

Madagaszkár. Volt Francia gyarmat, így kevesen beszélik azokat a nyelveket, amiken mi beszélünk.

Abba a 3 étterembe ahova járunk (nem mintha finnyásak lennénk, csak nemigen van több) kézzel, lábbal mutogatunk, és véletlenszerűen bökünk az étlapra igyekezve megjegyezni azt az ételt, ami egyszer már bejött (mondjuk franciául sajtos rántottát például egész jól tudok kérni: „omelette du fromage”, és mindenki más is aki látta a Dexter idevágó részét).

Szóval egy kolléga a híres felfedezők nyomdokain ebéd után egy süteményt is kért magának, reménykedve abban, hogy a jelbeszédben (sem) túl járatos pincér valóban egy kis tortával lepi meg erőfeszítései jutalmaként.

Lessük a konyhaajtót, hogy vajon mi érkezik.

Pincér. Bal kezében szalvéta. Szalvétán egy tortaszelet. Mondjuk tányér sehol.

Kedvesen odajön az asztalhoz, majd a bal kezében egyensúlyozott tortaszeletnek a jobb kezével alányúl és lerakja a csupasz asztalra. Nem teljesen sikerül, így a szelet több darabra esik és gurul szét az asztalon.

Valószínűleg nagyon hülyén nézhettünk rá mert azt mondj:

Oh! – és elkezdi újraépíteni a tortát a két kis kezével, úgy hogy összeszedegeti a darabokat az asztalon, és ismét egymáshoz nyomogatja őket, formázgatva az eredeti alakzatot.

Ha jól emlékszem én ekkor már nagyon röhögtem, de a kollégám továbbra is olyan arcot vágott, mint aki csodát lát, de nem tetszik neki. Kissé vörös volt, nagy elkerekedett szemekkel bámulta a mutatványt és nem igen kapott levegőt.

Amikor a pincér kész lett, egy lépést távolodott, majd elégedett mosollyal szemlélte a művét.

Na vidd ezt innen kicsi fiam! – hessegette el a pincért és a tortát a kolléga, félre nem érthető, legyezgető mozdulatokkal, mire a felszolgáló láthatóan sértődötten emelte fel ismét puszta kézzel a tortát és indult vele vissza a konyha irányába.

Fizettünk és távoztunk.

Pár nap múlva ismét ott ettünk, és a ha nem is rossz, de legalábbis bizarr emlékek ellenére ismét tortát rendelt a kollégám, méghozzá ugyanolyat.

Ekkor jött csak igazán a meglepetés. Kijött egy másik pincér és megkérdezte kissé tört angolsággal:

- Biztos ilyet kér uram? Mert a múltkor visszaküldte, hogy nem ízlik, ezért lehet hogy ma sem fog! Esetleg valami mást?

Nincsenek megjegyzések: